{"version":"1.0","provider_name":"Lifebox","provider_url":"https:\/\/lifebox.cafeblog.hu","author_name":"fruvagyok","author_url":"https:\/\/lifebox.cafeblog.hu\/author\/fruvagyok\/","title":"ord\u00edtok...","html":"<p>Ord\u00edtok, mint egy \u00e1llat. Ord\u00edtok \u00e9s min\u0151s\u00edtek. Ord\u00edtok, mert tehetetlen vagyok. Ord\u00edtok \u00e9s nem \u00e9rdekel, hogy mit mond, mennyire f\u00e9l vagy mennyire r\u00e9m\u00fclten n\u00e9z r\u00e1m. Nem \u00e9rdekel, mennyire kicsi \u00e9s nem sz\u00e1m\u00edt mennyit rombol\u00f3 ezzel a lelk\u00e9n. \u00c9n csak ord\u00edtok mert m\u00e1r nem tudom mit csin\u00e1ljak. Ord\u00edtok vele, pedig m\u00e9g csak tanulja az \u00e9letet. \u00c9s megtanulja ezt a h\u00fclye ord\u00edtoz\u00e1st is. El vagyok veszve a tanult minta, \u00e9s a sok sok olvasott dolog k\u00f6z\u00f6tt, amit fejben tudok, de bazineh\u00e9z gyakorlatba \u00e1t\u00fcltetni. Kiakadok a legkisebb pici marhas\u00e1gra is. Olyan fesz\u00fclts\u00e9g van bennem, ami megmagyar\u00e1zhatatlan, zabol\u00e1tlan \u00e9s uralkodik a lelkemen, a gondolataimon \u00e9s a cselekedeteimen. \u00c9s ord\u00edtok. Azonnal \u00e9s \u00f6nk\u00edv\u00fcletben.\u00a0<\/p>\r\n<p>De h\u00e1tul megy a monol\u00f3g: bocs\u00e1ss meg, nem akarlak b\u00e1ntani...hagyd abba v\u00e9gre te h\u00fclye p...a\u00a0 mondom magamnak...el\u00e9g volt...el\u00e9g volt, ez nem \u00e9n vagyok...ne hergeld fel magad, csak nyugi....hagyd m\u00e1r abba, ennek semmi \u00e9rtelme...nekem is szar hogy ezt csin\u00e1lom...mi\u00e9rt nem tudom abbahagyni...ez nem norm\u00e1lis...mi a baj velem...\u00e9sm\u00e1r zokogok bel\u00fcl a sz\u00e9gyent\u0151l, a b\u00e1natt\u00f3l \u00e9s a b\u0171ntudatt\u00f3l...<\/p>\r\n<p>Azt\u00e1n kintre is ki\u00e9r a zokog\u00e1s...m\u00e1r nem min\u0151s\u00edtek, m\u00e1r nem ord\u00edtok, nem csapkodok, nem k\u00edv\u00e1nom a hal\u00e1lba azt a riadt szem\u0171 kicsit ott h\u00e1tul a kocsiban...akir\u0151l rendszeresen azt hiszem, hogy feln\u0151ttk\u00e9nt k\u00e9ne viselkednie, hiszen annyira empatikus, \u00e9rtelmes \u00e9s okos. csak h\u00e1t csin\u00e1l h\u00fclyes\u00e9geket...de ugye ki nem... Mi\u00e9rt nem tudok ilyenkor kapcsol\u00f3dni? Mi\u00e9rt nem tudom kinyitni a sz\u00edvemet? Mi\u00e9rt hibaztatom \u0151t m\u00e1r megint? Mi\u00e9rt? Mi\u00e9rt? Mi\u00e9rt nem tudoknyugis norm\u00e1lis anya lenni? Lehet nem is val\u00f3 nekem ez a gyerekes l\u00e9t...<\/p>\r\n<p>\u00c9s felriadok, csatakos hajjal, zihalok, a sz\u00edvem majd kiugrik a hely\u00e9r\u0151l. L\u00e1tom a fiamat nyugodtan aludni a hajnali f\u00e9lhom\u00e1lyban. Nyugodtak, b\u00e9k\u00e9sek, csod\u00e1dak. Magamhoz h\u00fazom \u0151ket \u00e9s cska \u00f6lelem mindkett\u0151t. Lassan megnyugszom. Etemetem magamban ezt az orditoz\u00f3 r\u00e9met. De bennem \u00e9l ez is. Csak nem engedem t\u00f6bb\u00e9 szabadon...<\/p>","type":"rich"}